1.0napraforgóhttps://gmail.cafeblog.hukankalinkahttps://gmail.cafeblog.hu/author/kankalinka-2/<p> Jó, belátom a helyzet nem olyan tragikus, csak kicsit csalódott az anya, amikor a gyermeke csalódott. Nem kerülgetem a forró kását :  X- faktor koncerten voltam középső- egyébként lelkes leány- gyermekemmel. <br></p><p>A fellépők helyesek voltak, a lányok (barátnők is jelen kellő számban) boldogok. Másfél órája tartott a műsor. Túl voltunk a Sisterseken, akik még mindig nem tudnak, vagy nem akarnak, együtt énekelni. Érthetetlen, miért erőltetik ezt a dolgot? Bár tény, hogy hajlamosak vagyunk rágörcsölni arra, amin már az első pillanatban látszik, hogy nem jön össze. ( Úristen, jobban belegondolva: de még mennyiszer.) Talán bizony küzdelem nélkül értékét veszti, amit elérünk? Szintén túl voltunk Szabó Mariann és barátnője által nyomott- Ők konferálták ily módon magukat- izgi ACDC shown. No és túl voltunk S. Dorka hosszú, de legalább hamiskás és uncsi blokkján is. Szóval mindezeken túl, de még a várakozáson innen, ekkor, amikor az tartja életben a nézőt (zömében nőkről beszélünk), hogy jönnek a "Nagyok", következett a Non Stop! Fergetegesek voltak. Mi anyukák- voltunk egy páran, nevezetesen és szigorúan kísérő szerepben- teljesen  beindultunk. Nagyon jó hangulatot csináltak, bár szó ami szó, hagytuk is magunkat. Mi is vágytuk már az igazi bulit, a második óra végén (S. D. önálló estje után). Húúú... ezért nem lehet elítélni bennünket, vagy igen? Volt tánc meg sikítozás, persze csak szolidan. Mondhatjuk, könnyű Nekik, a sok különböző karakter között mindenki megtalálja a fogára valót. Hát mit mondjak, hamarabb leléptek, mint ahogy kívántuk volna.</p><p>Folyt. köv.<br></p>rich