Egy színész miatt 4.

2011 március 18. | Szerző: |

 Csak egy embert láttam, aki mérhetetlen gyászában kínlódva éli tovább az életét és feladni látszik azt.

Colin Firth legjobb alakításának tartják a kritikusok, és hát valóban nagyszerű . Hogy is mondják? Lubickol a szerepben! Amikor például megtudja, hogy a szerelme meghalt, ezernyi érzés vonul végig az arcán, a veszteség összes fokozata, s hogy az élmény még teljesebb legyen, a kamera végig csak rá fókuszál. Nagyon jó az a megoldás is, hogy a jelen élethelyzeteiben, vagy kapcsolatai pillanataiban összehasonlítandó a régi édeni állapottal, bepillantást nyerünk a halott kedvessel való közös élet boldog perceibe.  De nincs túllihegve, a film forog tovább.Kedvenc jelenetem, amikor- noha az  öngyilkosság George számára egyáltalán nem rémisztő gondolata ott lebeg a levegőben- George és régi barátnője (akit Julianne Moore alakít zseniálisan) önfeledten táncolnak és viccelődnek. Pedig mindketten érzik, hogy ez az a bizonyos ” utolsó vacsora”; a nő kapaszkodna is kétségbeesetten, de a férfi már döntött (mindig döntenek). Colin rajongóknak külön jelenetsor: a tengerparton a még identitását kereső tanítványával újra laza tud lenni, újra érzi, hogy él.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!